Test és Tudat viszonya, test a hangszer, a tudat zenél – TestTudat sorozat 1. rész

A test-elme, test-tudat, vagy test-lélek dualitás nem két fél, nem két külön álló létező, hanem egyazon létezőnek, entitásnak a két arca, vagy az érem két oldala, tehát egyiken keresztül a másik megragadható, befolyásolható, alakítható és ugyanígy fordítva is. Ha például valakinek merev, rugalmatlan a teste, akkor az együtt jár egy tudati merevséggel is, például annak az embernek merevek, rugalmatlanok a nézetei is, tehát az a mód, ahogyan a világra tekint. Ebből kifolyólag a világról alkotott elképzelései, tapasztalatai is, ebből kifolyólag a reakciói, a szokásai is, és ebből kifolyólag a temperamentuma, jelleme, karaktere és végül sorsa is determinálódik.

A testhelyzet, amit az ember felvesz tükrözi lelki állapotát, ebből a szempontból a testhelyzet a lelki, mentális, állapot megtestesülése, azaz a mentális állapot fizikai formát ölt. Akik például visszahúzódnak a világtól, azok láthatólag is olyan testhelyzetet vesznek fel, ami ezt kifejezi. Ha az ember feszült szemöldökét összehúzza, homlokizmait megfeszíti, gyomra görcsbe rándul. Mindenki rá jellemző módon reagál a belső feszültségre, a test valamely izmait megfeszítve. A testhelyzet és az érzés összefüggése, kapcsolódása erős, és oda-vissza megnyilvánulhat. Tehát egyik irányban: egy bizonyos stressz helyzetre a vállainkat felhúzzuk,, mintegy védekezésként, ez ha szokássá válik, akkor beépülhet a lényünkbe, a testhelyzet megszokássá válik. A másik irányban ez azt jelenti, hogy ha valaki például megszokja, hogy mindig felhúzza a vállát védekezésként, amikor fél, vagy stresszhelyzetben van, végül általános testtartása részévé teheti a mozdulatot, így egy olyan napon, amikor ellazulhatna, a vállaiban lévő folyamatos feszültség, egyre fokozottabban kiváltja benne a félelem érzetét, a védekezési kényszert. Így a testtartás és a testi szokások, nem csak tükrözik a jellemet, hanem fenn is tarthatnak bizonyos állapotokat, amik akadályozzák fejlődésünket. Ezért a test-orientált terápiákban is elsődleges, és elkerülhetetlen  a testtel, a testtartással való foglalkozás a gyógyulás vagy a személyes fejlődés elősegítése érdekében. Sőt a pszichológia leírja, a különböző személyiségtorzulásokra jellemző testtartásokat is (váll, fej, medence, has, stb..).

A mozgás-orientált terápiák is a testtel, illetve annak mozgásával dolgoznak, azon keresztül korrigálják a psziché torzulásait. Hasonló módszerrel dolgozik a bioenergetikai módszer, a kineziológia, illetve a különböző érintés és izomfeszültség mérő terapikus módszerek is. De megtapasztalhatjuk ezt a hatást egy kiadós masszázs révén is, hogy milyen mértékű ellazulás és oldódás érhető el a kedélyállapotunkban a test megdolgozása révén.

Test, mint hangszer?

Ide kívánkoznak a híres zeneszerző, Iyengar tanítvány Yehudi Menuhin szavai a jóga kapcsán, de vonatkozik ez a taichira is:
“A jóga gyakorlása elemi mérték es arányérzéket hoz létre. Első hangszerünkre, saját testünkre alkalmazva megtanulunk azon úgy játszani, hogy  a lehető legnagyobb harmóniát és együtthangzást hozzuk ki belőle. Lankadatlan türelemmel élesztgetjük  és finomítjuk minden sejtünket, naponta újra meg újra rázendítve, s e folyamatban olyan képességeket szabadítunk fel és hozunk felszínre önmagunkban, melyek máskülönben kudarcra és elhalásra volnának ítelve.”

A tai chi és chi kung gyakorlás – mint testtudat módszer – révén önmagadat fejlesztheted, illetve megvalósíthatod a harmónikus test-tudat viszonyt magadban. Te mit játszol épp és mit játszanál ezen a hangszeren?

Tudtad, hogy a rizskeksz látványa nem csillapítja az éhséget? Kapcsolódj be a gyakorlásba te is! Aktuális programok itt, fb események itt, online kurzusok az online e-learning felületen itt.

Sápi Ádám, 2014-02, további írásaim

Visits: 270 | Today: 0 | Total: 111945

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük