A belső és külső irányzatú harcművészetekről Sun Lutang mestertől – Interjú mesterekkel, a taichi tradíció (cikksorozat 5. rész)

Ez az értekezés azért lehet fontos minden kínai harcművészetet gyakorló számára, mert segít megérteni, hogy a harcművészet nem pusztán technikák és fizikai erő kérdése. A belső irányzat (內家, nèijiā) és a külső irányzat (外家, wàijiā) megkülönböztetésén keresztül rámutat arra, hogy a mozdulat mögött milyen szerepet kap a test, az erő, a légzés, a tudat és a szándék. A gyakorló számára ez azért lényeges, mert a fejlődés nem csupán abban áll, hogy erősebben vagy gyorsabban hajtja végre a technikát, hanem abban is, hogy fokozatosan összehangolja a testet (身, shēn), a qi-t (氣, qì), a szándékot (意, yì) és a szellemet (神, shén). Így az értekezés egyfajta szemléleti útmutató: segít felismerni, hogy a külső forma és a belső művelés nem feltétlenül egymással szemben álló utak, hanem a magas szintű harcművészeti gyakorlás egymást kiegészítő aspektusai. … Read More >A belső és külső irányzatú harcművészetekről Sun Lutang mestertől – Interjú mesterekkel, a taichi tradíció (cikksorozat 5. rész)

13 kérdés Huang Sheng-Shyan mesterhez – Interjú mesterekkel, a taichi tradíció (cikksorozat 4. rész)

Elődeink kifejlesztették annak művészetét, hogyan lehet megőrizni az ember egészségét, kivédeni a betegségeket, lelassítani az öregedés folyamatát, sokáig élni, és megvédeni magunkat a támadásokkal szemben. Mindez hasznára van az emberiségnek és a társadalomnak. Elősegíti az emberi jellem fejlődését. A Tai Ji Taoval átitatott (azaz a filozófiát életformaként megélő) követője hozzájárul az ország helyes kormányzásához és az általános béke fenntartásához.

A Tai Ji nem nagyképűsködést vagy antagonisztikus célokat szolgáló harcművészet. Követőjének meg kell értenie alapelveit és filozófiáját. Senki nem térhet el ezektől az elvektől és ettől a filozófiától. A mozdulatokat lehet fejleszteni és módosítani, de az alapelvek örök érvényűek. A forma külső megjelenése emberről emberre változhat, de az alapelvek állandóak és változatlanok. Ezért nem beszélhetünk különböző iskolákról. Egy nagy családnak kell tekintenünk magunkat. A művészet érdekei előbbre valóak a személyes érdekeknél. Legyünk nyitottak; az alapító és elődeink nyomdokaiba lépve terjesszük a Tai Ji filozófiáját az egész világon az emberiség egészségi állapotának javítása érdekében. … Read More >13 kérdés Huang Sheng-Shyan mesterhez – Interjú mesterekkel, a taichi tradíció (cikksorozat 4. rész)

Mi a „Tàijí”? Egyáltalán hogy fejezik ki ezt a Tàijíquán nyelvén? Feng Zhiqiang mester gondolatai a Taijiquan-ról – Interjú mesterekkel, a taichi tradíció (cikksorozat 3. rész)

Bár a „Wújí”-ra leginkább a „Jìng”2 jellemző, azért van benne mozgás, mint dinamikus elem. Ha megfelelő mennyiségű mozgás összegyűlik, „Jídòng”3 jön létre. Ekkor a tiszta, könnyű energia, mint Yáng princípium, felemelkedik és létrehozza a „Mennyet”, a sűrű, nehéz energia, mint Yīn princípium, pedig lesüllyed és megszületik a „Föld”. A felfelé mozgás Yáng, a lefelé mozgás pedig Yīn. Ez a Tàijí. A Yīn és a Yáng úgy jelenik meg a Tàijí gyakorlataiban, mint; mozdulatlanság és mozgás, belégzés és kilégzés, lágyság és keménység, zárás és nyitás, üresség és teltség, összehúzódás és kiterjesztés.
Egyensúly akkor jöhet létre, ha a Yīn és a Yáng egyenletesen oszlik el. A Föld és az Ég egyensúlya jó környezetet teremt. Ha így van, akkor a nemzetek, az emberek, békében, nyugalomban élhetnek és a termés bőséges lesz. Ha a Föld és a Menny nincs egyensúlyban, az egyben valamilyen negatív jelenséget, például természeti katasztrófákat, árvizet, vagy aszályt hordoz magában. Az embereknek pedig egészségük érdekében van szükségük a Yīn és a Yáng egyensúlyára. Ha az emberi testben a Yīn és a Yáng nincs egyensúlyban, rendellenességek jelentkeznek a test belső energiája4 /qì/ és a vér5 /xuè/ keringésében, ami a végtagok és szervek betegségeként fog megnyilvánulni.
Read More >Mi a „Tàijí”? Egyáltalán hogy fejezik ki ezt a Tàijíquán nyelvén? Feng Zhiqiang mester gondolatai a Taijiquan-ról – Interjú mesterekkel, a taichi tradíció (cikksorozat 3. rész)

Ip Man sütit tör – Wong Kar-wai: Grandmaster – Tai Chi a filmekben 1.

Egy izgalmas és talán kevésbé közérthető jelenet a filmben, amikor az idős mester utódját keresve próbára teszi a fiatal Ip Mant, nem testiekben, harci skillekben kell bizonyítania, mert azt már megtette, a mester szellemi próbatételre hívja. A süti vagy bármely más törékeny dolog elvétele/eltörése vki kezéből az a kapcsolódás / érzékenység / követés / tapadás / hallgatás képességeknek tesztje, a Yin oldal képességei, amelyek a belső stílusokban kiemelten hangsúlyosak, mondhatni a belső stílusok lényegét adják. E kapcsán elemzem a látottakat szakmai szemmel alább.. … Read More >Ip Man sütit tör – Wong Kar-wai: Grandmaster – Tai Chi a filmekben 1.

Tai chi és önismeret – Tao dinamikája

  • szándékfelismerés, szándékérvényesítés, szándékművelés: törekvéseink, erőfeszítéseink avagy a személyiség működésének hatékonysága az életben; irányaink képviselése, céljaink elérése
  • akarat tudatosítás: mit is akarok? mert gondolatainkban éberek vagyunk, érzelmeinkben álmodunk, akaratunkban alszunk
  • hatékony és tiszta kommunikációs modellek (4 pillér, Tiszta Kommunikáció, Erőszakmentes Kommunikáció)
  • önbizalom, magabiztosság, határozottság, személyes autonómia, a személyiség határai, a középpont és periféria viszonya, a középpontban lét, stabilitás, földeltség és a kibillenthetőség, a kibillenés, vagy az attól való félelem kérdésköre
  • kontrollkényszer, ragaszkodás és elengedés kérdésköre
  • kapcsolódási mintáink (párkapcsolat, egyéb kapcsolataink)
  • megküzdési stratégiák, karakterfixáció, karakterpáncél
  • konfrontáció és konfliktuskezelési stratégiák
  • önuralom és önfelülmúlás, fejlődésünk transzcendens lehetőségei
  • a férfiasság kapcsán a belső és külső Erő – mint út – művelése (ébresztés, tisztítás, artikuláció, átalakítás)


Read More >Tai chi és önismeret – Tao dinamikája

Tai Chi szellemiség 4 aspektusa: harcművészet, önismeret, egészségmegőrzés, spiritualitás

Mondhatjuk, hogy a tai chi a harcművészetek lényege, hogy egy belső stílusú művészet-út, ami annyit jelent, hogy a belsőre (figyelem, szándék) helyez több hangsúlyt, a lágy vagy okos erőre a kemény vagy fizikai erő helyett, másfelől mindig igyekszik idomulni, alkalmazkodni, mintegy együttmenni környezet/szituáció adta lehetőségekkel (a föld, a másik energiája), és mintegy felhasználni és átalakítani azokat, ahelyett hogy azok ellen menne, nem ütközik, nem konfrontálódik, mégis szükségszerűen és gyorsan győz  Az ide tartozó kép a vattába csomagolt vasrúd és alapelve, hogy a lágy mindig legyőzi a keményet, melynek inspirációs forrása a hagyomány szerint a kígyó és a sas harca volt.

A modern ember számára a konkrét értelemben vett harc múltidővé és mint út bizonyos tekintetben alkalmatlanná, megragadhatatlanná vált. Hiszen ma már a férfiaknak nem kell harcolni úgy, ahogyan mindig is kellett, hiszen a férfiúi élet része volt a harc, a férfiúi identitás része volt a katonaság, a hódítás, a védelem, a rivalizáció. A harc még ma is rossz érzéseket vált ki sokakból, a modern ezo-spirituális színtér a harcművészettel, mint klasszikus szellemi úttal, eszközzel már nemigen tud mit kezdeni, sőt az erőszakot, az agressziót és egyéb nem kívánatos minőségeket rendeli hozzá, ami miatt végképp nem hangzik jól az egész, hiszen a spirituális vagy önismereti fókuszú életmódhoz nem dukál az erőszak, a harag, vagy a határozott akaratérvényesítés, mert az pont a szeretet, egység, béke szavakkal fémjelzett modern ezo-spiro szellemiség ellentéte volna. Hogy is van ez? … Read More >Tai Chi szellemiség 4 aspektusa: harcművészet, önismeret, egészségmegőrzés, spiritualitás