Hogyan segít a Tai Chi flow a stressz oldásában és kezelésében

Az alábbi cikk egy interjú része, amely részben megjelent a Marie Claire magazin Mindfulness (2023/1.) különszámában 2023 áprilisában.

(1)A Tai Chi flow egy lágy, áramló mozgással és légzéssel dolgozó módszer, amely egyrészt oldja a stresszes állapotainkat, másrészt fejleszti a stresszt kezelő képességünket, tehát hogy hogyan alakítsuk a distresszt eustresszé.

(2)Nézzük előbb a stresszoldást, tai chi flow gyakorlatok egyrészt lelassítanak és megnyugtatnak, így az idegrendszer a paraszimpatikus – azaz pihentető, regeneráló – fázisba kerül, ez kompenzálja a modern korunkban amúgy is túlműködő szimpatikus – azaz készenléti, stresszes – tüneteket és tudatállapotot. Továbbá a társított mély hasi légzés szintén harmonizálja az idegrendszert. Az eredmény jobb emésztés, immunitás, alvásminőség és közérzet. Sőt a gyakorlás után azt érzed több energiád van, mint előtte.

(3)A stresszes állapotban az értelmi fókusz leszűkül és blokk alakul ki, amely akadályozza a hozzáférést erőforrásaidhoz. Tudod, amikor a felvételin meg se tudsz szólalni, mert azt sem tudod a feszült pillanatban, ami elvileg tudsz. Namost ezek a testi-lelki blokkok a hosszan fennálló distressz során kialakulnak, lehet észre sem veszed, de erősen korlátoznak testben és elmében. Ezen blokkok a tai chi flow gyakorlás során oldódnak, hiszen az ellazultság technikáira nagy figyelmet fordítunk. Magyarán gyakoroljuk ellazítani mindazt, amire egy konkrét mozdulat során nincs szükség. Ez a jin-jang azaz üres-teli elvének gyakorlati alkalmazása és ennek tánca a megfeszítés és ellazítás váltakoztatása a mozgás során. Ezáltal kapuk nyílnak meg a tapasztalásban önmagadra és a világra is. A feszültség ugyanis elfed, beszűkít, érzéketlenné tesz és elfáraszt. Sziklamászás során tapasztalhatod, hogy a félelem miatt nagyon feszíted az izmokat, emiatt gyorsan elfáradsz.

(4)Át is lendültünk a stressz oldás után a stressz kezeléshez. A sziklás példa azért jó, mert a tai chi flow benső harcművészet is, itt is teremtünk páros gyakorlatok során olyan harci vészhelyzeteket, amelyekben gyakorolhatjuk a stressz kezelését. Ahogy sziklán is ki vagyok kötve, a harci helyzetek sem élesek, tehát biztonságos környezetben modellezzük a veszélyt azért, hogy stresszhelyzetbe kerüljünk és ezzel dolgozva fejlődjünk a stressztűrés és -átalakítás szempontjából. A félelmet megszüntetni nem tudom, de a viszonyulásomon tudok változtatni, nem nyomom el, de nem determinál már annyira abban, hogy hogyan cselekszem. Tehát időt töltünk ezen helyzetekben és gyakoroljuk az ösztönös „üss vagy fuss feszítek” állapotok felülírását és a helyzet konstruktív, asszertív, adaptív megoldását. Így megtapasztalhatod, hogy a nehézségek sokkal inkább kihívások lesznek, mint problémák, tehát átkereteződnek a stresszhelyzetek, új megküzdési stratégiákat fejlesztesz ki, amelyek jobban szolgálnak téged.

(5)Ez a másik jin-jang játék amikor védekezés-támadás helyzetek váltakozásával megtanulunk lágyan reagálni a kemény erőre, tehát a nemellenállás és kapcsolódás alapelvei mentén. Ha a támadásra ellenfeszüléssel reagálunk – mert ez az ösztönös – akkor a támadás erősebbé válik, de ez a rossz válaszreakciónk miatt van. A megfeszülés és ellenállás rendben van indokolt esetben, de ha rögzül, mint minta és akkor is ezt produkálom, amikor nem szükséges az már problémákat okoz (ez a distressz). Az életben a stresszhelyzet is támadásnak minősül, és a legrosszabb, amit tehetünk az, ha befeszülünk. Ez az automatikus rossz válasz. Ha elesel a bringával, megijedsz és megfeszülsz, akkor összetöröd magad, hiszen az törik, ami kemény. A kaszkadőr tud úgy esni, hogy nem feszül meg, sokat gyakorolta, hogy ne féljen közben. Mi is gyakoroljuk, hogy ha támadnak, akkor hogyan tudod ellazultan kezelni és a javadra fordítani a helyzetet. Javadra fordítás fontos, hiszen a distressz, ahogy a zavaró érzelmek is (pl. harag) elfojtott életerő, amire szükségünk van.

(6)Maga a gyakorlás is komfortzóna és tűréshatár tágulást eredményez, hiszen egy flow élménnyel jár, amiben bár kihívással, nehézséggel szembesülsz, de mindez örömérzettel és a fejlődés érzetével jár, tehát a distresszes rögzültségek, mint szorongás, félelem, zavar, bizonytalanság, felülíródnak és megnő a játékosság tere a nehéz helyzetekben, ez a tér az önmagadra tekintés és a nehézségre tekintés tere is, hiszen a tai chi flow egy mozgásos mindfulness gyakorlat és ez a növekvő belső tér biztosítja számodra személyes szabadságodat.

(7)A tai chi flowban mindezt testben és tudatban is fejlesztjük, a flow képesség a gyümölcs, áramlás az élet nehézségeiben is, ezért a mottó áramlás testben, tudatban és az életben. Például a földeltség képessége/gyakorlata azt jelenti, hogy a fizikai testet ellazítjuk és engedjük a gravitáció által süllyedni, mintha gyökereket eresztenénk, ezt fenntartjuk a mozgás alatt. A földeltség, a földdel való kapcsolódás fókuszaa megtámasztottság, fenntartottság érzetét adja a lelki, tudati szinten, ez fontos alapja az önbizalomnak, önértékelésnek és személyes erődnek, a személyiséged stabilitásának és autonómiájának, hogy nem félsz a holnaptól, bármi is történjen, így a bizonytalanságtűrés kiépül, ami fontos stressz tűrő és kezelő képesség.

(8)Végül ne feledjük mindezt mosolyogva tesszük, ez a benső mosoly gyakorlat, hiszen mindenki tudja, hogy nem lehet egyszerre stresszelni és mosolyogni.

Sápi Ádám, 2014-02, további írásaim

Végül mellékelem a Marie Claire magazinban megjelent részletet is, amely interjút Balázs Laura készített dr. Nyitrai Kornélia orvos, mindfulness oktatóval és velem.

Visits: 1094 | Today: 0 | Total: 111948

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük